A Föld Szerkezete És Felépítése | A Föld Szerkezete | Körinfo
- Természetföldrajz | Sulinet Tudásbázis
- A Föld szerkezete | Körinfo
- A Föld szerkezete és kémiai összetétele | Környezeti ásványtan
A Föld szerkezete A fiatal Föld anyagai a forgás, a nehézségi erő és a sűrűségkülönbségek miatt gömbhéjakba rendeződtek. A forgásnak nagy szerepe volt a gömbalak létrehozásában is. A geofizikai kutatások már a XX. század közepére megmutatták, hogy a Föld négy nagyobb gömbhéjra tagolódik. Ezek belülről kifelé haladva a következők: mag (vagy belső mag), maghéj (vagy külső mag), köpeny, kéreg. További vi zsgálatokkal megállapították, hogy a köpeny két részre osztható: alsó köpenyre (mezoszféra) és felső köpenyre. A Föld közepes sugara 6371 km. A legmélyebb geológiai fúrások mintegy 10 km-rel hatoltak a felszín alá. Ilyen mélységekben a fúrófejek elgörbülnek, eltörnek és megolvadnak. Ha elképzeljük, milyen lehet felhőkarcoló tetejéről lyukat ütni a járdába vékony sárgarézdrót segítségével, képet alkothatunk az ilyen mélységű fúrások nehézségeiről. Nagyszerű történet Jules Verne regénye, az Utazás a Föld középpontja felé, de a földmagban még soha senki nem járt. Honnét tudhatjuk tehát, hogy milyen a Föld szerkezete?
Természetföldrajz | Sulinet Tudásbázis
- Forma és szerkezet az irodalmi művekben - magyar nyelv és irodalom korrepetálás interneten
- Osztatlan közös tulajdon megszüntetése Vas megyében - nkp
- Mennyit hízik a baba 1 hónap alatt 10 kg
- Technika tanmenet 2 osztály apáczai
- A Föld belső szerkezete - www.seismology.hu
- Nikon d3200 felhasználói kézikönyv magyarul 2019
- Walter autó kft sopron pozsonyi út budapest
- A Föld szerkezete - Földrajz kidolgozott érettségi tétel | Érettségi.com
A Föld szerkezete | Körinfo
Nagyobb mélységekből már nincsenek ilyen pontos adataink, az eredmények közvetett módszerek alkalmazásából adódnak. A lágyköpeny hőmérséklete és halmazállapota A felső köpenyben egy lágy réteg húzódik, az asztenoszféra. Átlaghőmérséklete 1340 °C körül mozog. A hőeloszlás azonban nem egyenletes: az óceáni hátságok alatt magasabb értékek jellemzők: itt több száz °C többlet is lehet. Az asztenoszférában a szomszédos köpenyrészekhez képest alacsony nyomás uralkodik. A magas hőmérséklet és a viszonylag alacsony nyomás miatt az asztenoszféra anyaga nem szilárd, hanem a szilárdhoz közeli, enyhén képlékeny állapotban van. Az asztenoszféra képlékenysége a lemeztektonikai folyamatok szempontjából döntő fontosságú. Az asztenoszféra anyagáramlásai
A Föld szerkezete és kémiai összetétele | Környezeti ásványtan
Ugyancsak a szeizmol�giai m�r�sek mutattak r� a f�ldk�reg nem egys�ges volt�ra. A legfontosabb k�l�nbs�gek: az �ce�ni k�reg nem csak v�konyabb, hanem ellent�tben a kontinent�lis k�reggel nincs benne meg a gr�nitos �sszet�tel� k�zettartom�ny. A kontinent�lis k�regben ez a savany� r�sz felel meg a fels�k�regnek, melyet a Conrad-fel�let v�laszt el a gabbr� �sszet�tel�hez hasonl� als�k�regt�l. A f�ldk�peny hagyom�nyosnak mondhat� feloszt�sa szerint a Repetti-f�le m�sodrend� fel�let (980 km m�lyen) v�lasztja el a fels� �s als� k�penyt, egyre ink�bb elfogadott oszt�lyoz�s szerint a fels� k�peny a f�ldk�reg �s a Byerly-f�le m�sodrend� fel�let (410 km) k�z�tti g�mbh�jszer� t�rtartom�ny, a k�z�ps� a 980 �s 410 km k�z�tti, m�g az als� a Repetti fel�let �s a f�ldmag hat�ra k�z�tti r�sz. K�zvetlen�l a f�ldmag �s a f�ldk�peny hat�rfel�lete � a Gutenberg-Wiechert-f�le t�r�sfel�let � felett tal�lhat� a D" r�teg, melynek vastags�ga �tlagosan 200km (150-300km k�z�tt v�ltozik). A k�ls� magot folyad�kszer�nek kell felt�telezni, ugyanis benne a transzverz�lis hull�m nem terjed, m�sr�szt benne a longitudin�lis hull�mok sebess�g cs�kken�se is megfigyelhet�.
Az eke általános felépítése Az eke működő részei közvetlenül érintkeznek a talajjal. Ezek a következők: szántóvas: feladata a barázdaszelet vízszintes levágása, kormánylemez: megemeli, oldalra tolja és megfordítja a kivágott barázdaszeletet, csoroszlya: a barázdaszelet függőleges elmetszését végzi. A tartó (hordozó) szerkezetek feladata a működő részek egységbe foglalása (eketörzs), és az egységek rögzítése (gerendák vagy keretszerkezet). A támasztórészek munka közben az ekére ható függőleges és oldalirányú erőket veszik föl, és így biztosítják az eke nyugodt, egyenletes járását. Ezek: az ekenád és a csúszótalp, illetve a járó- és a mankókerekek. A vonó- és függesztőszerkezetek típustól függően az erőgéppel (traktorral) való kapcsolat lehetőségét teremtik meg. A szabályozószerkezetek az eke pontos beállítására (munkamélység, hossz- és keresztirányú szintbeállítás stb. ) szolgálnak. A biztosítószerkezet feladata az eke túlterhelés elleni védelme, hogy elkerülhessük a törést, illetve a deformációt.